Az üzemanyagcellás buszok átfogó hőgazdálkodása főként a következőket foglalja magában: üzemanyagcella hőgazdálkodás, elektromos cellák hőgazdálkodása, téli fűtés és nyári hűtés, valamint a busz átfogó hőgazdálkodási tervezése az üzemanyagcella hulladékhőjének hasznosítása alapján.
Az üzemanyagcella hőkezelő rendszerének fő alkotóelemei főként a következők: 1) Vízszivattyú: hajtja a hűtőfolyadék keringetését. 2) Hűtőborda (mag + ventilátor): csökkenti a hűtőfolyadék hőmérsékletét és elvezeti az üzemanyagcella hulladékhőjét. 3) Termosztát: szabályozza a hűtőfolyadék áramlását. 4) PTC elektromos fűtés: alacsony hőmérsékleten melegíti a hűtőfolyadékot, és elindítja az üzemanyagcella előmelegítését. 5) Ionmentesítő egység: elnyeli az ionokat a hűtőfolyadékban az elektromos vezetőképesség csökkentése érdekében. 6) Üzemanyagcella fagyállója: a hűtés közege.
Az üzemanyagcella jellemzői alapján a hőkezelő rendszer vízszivattyúja a következő tulajdonságokkal rendelkezik: nagy nyomás (minél több cella, annál nagyobb a nyomásigény), nagy hűtőfolyadék-áramlás (30 kW hőelvezetés ≥ 75L/perc) és állítható teljesítmény. Ezután a szivattyú fordulatszámát és teljesítményét a hűtőfolyadék-áramlásnak megfelelően kalibrálják.
Az elektronikus vízszivattyú jövőbeli fejlesztési trendje: több index teljesítésének feltételezése mellett az energiafogyasztás folyamatosan csökken, és a megbízhatóság folyamatosan növekszik.
A hűtőborda egy hűtőborda magból és egy hűtőventilátorból áll, a hűtőborda magja pedig az egység hűtőborda területe.
A radiátor fejlesztési trendje: speciális radiátorok fejlesztése üzemanyagcellákhoz, az anyagminőség javítása érdekében, ami a belső tisztaság fokozásához és az ionkicsapódás mértékének csökkentéséhez szükséges.
A hűtőventilátor főbb mutatói a ventilátor teljesítménye és a maximális légmennyiség. Az 504-es modell ventilátorának maximális légmennyisége 4300 m2/h, névleges teljesítménye 800 W; az 506-os modell ventilátorának maximális légmennyisége 3700 m3/h, névleges teljesítménye pedig 500 W. A ventilátor fő funkciója...
Hűtőventilátor fejlesztési trend: a hűtőventilátor a feszültségplatformon keresztül közvetlenül alkalmazkodhat az üzemanyagcella vagy a teljesítménycella feszültségéhez, DC/DC átalakító nélkül, így javítva a hatékonyságot.
A PTC elektromos fűtést főként az üzemanyagcellák téli alacsony hőmérsékletű indítási folyamatában használják. A PTC elektromos fűtésnek két pozíciója van az üzemanyagcella hőkezelő rendszerében, a kis ciklusban és a pótvízvezetékben, a kis ciklus a leggyakoribb.
Télen, amikor alacsony a hőmérséklet, az energiacellából energiát vesznek fel a kis ciklusú hűtőfolyadék és a pótvíz-vezeték melegítésére, majd a forró hűtőfolyadék addig melegíti a reaktort, amíg a reaktor hőmérséklete el nem éri a célértéket, és az üzemanyagcella elindítható, az elektromos fűtés pedig leáll.
A PTC elektromos fűtést feszültségplatform szerint kisfeszültségű és nagyfeszültségűre osztják. A kisfeszültség főként 24 V, amelyet DC/DC átalakítóval kell 24 V-ra alakítani. A kisfeszültségű elektromos fűtés teljesítményét főként a 24 V-os DC/DC átalakító korlátozza. Jelenleg a nagyfeszültség 24 V-os kisfeszültségre alakítására szolgáló DC/DC átalakító maximális teljesítménye mindössze 6 kW. A nagyfeszültség főként 450-700 V, ami megfelel a teljesítménycella feszültségének, és a fűtőteljesítmény viszonylag nagy lehet, főként a fűtőtest térfogatától függően.
Jelenleg a hazai üzemanyagcellás rendszereket főként külső fűtéssel, azaz PTC fűtéssel indítják; a külföldi vállalatok, mint például a Toyota, közvetlenül, külső fűtés nélkül is indíthatják.
Az üzemanyagcellás hőkezelő rendszer PTC elektromos fűtésének fejlesztési iránya a miniatürizálás, a nagy megbízhatóság és a biztonságos nagyfeszültségű PTC elektromos fűtés.
Közzététel ideje: 2023. márc. 28.
